Testünket eredetileg arra tervezték, hogy kora reggeltől késő estig szinte folyamatosan mozgásban legyen, értelemszerűen mezítláb és természetes talajon. Gerincünk S alakú görbületei, talpunk boltozatai, izmaink és ízületeink felépítése mind-mind a napi 16 órás szolgálatot (vadászat, halászat, gyűjtögetés) segítik. Mai életmódunk azonban igencsak távol áll őseinkétől. Igyekszünk gyalogosan a lehető legrövidebb távolságokat megtenni, és ha mégis sétálunk, általában a betont koptatjuk. Mezítelen lábú emberrel pedig viszonylag ritkán találkozhatunk a jógaórákon kívül.

Bár az emberi faj folyamatosan fejlődik és változik annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez, az evolúció igen lassú folyamat. Szervezetünk azonban döbbenetesen okos. Egyéni szinten jóval gyorsabbak a változások, azaz a test szinte pillanatok alatt alkalmazkodik az egyénre jellemző terhelési viszonyokhoz. Ilyen, gyakori és jellemző adaptációs mechanizmus eredménye a sokak által jól ismert, nem túl esztétikus, ráadásul igencsak fájdalmas deformitás, a bütyök kialakulása is.

Csontépítés és lebontás az alkalmazkodás szolgálatában

Csontjaink szerkezete egész életünk során folyamatosan változik az élethosszig zajló csontépítő és -lebontó folyamatok együttes hatására. Ezek teszik lehetővé, hogy a csont szerkezete és alakja felnőtt korban is követhesse a terhelési viszonyok változásait. Maga a csontnövekedés 18 éves kor körül befejeződik, ám a csontépítő folyamatok ezután sem állnak le, csupán az egyensúly tolódik el egyre inkább a csontlebontás irányába.

És hogy jön ide a bütyök és kalapácsujj?

Optimális esetben testünk súlyának mintegy kétharmada a sarokrészre terhelődik, és csupán egyharmada hárul a láb elülső részére. Számos körülmény boríthatja azonban fel az egyensúlyt. Talán a legismertebb a magas sarkú cipő viselése, amely elemeli a sarkat a talajról, ezáltal jelentősen előretolja a testsúlyt a lábujjak irányába. Ha még a topánka orra is szűk, bónuszként a lábujjakat is jól összepréseli, így jön létre a kalapácsujj.  Bütyök Ha sarkunk helyett a lábfej elülső részén cipeljük testünk súlyát, jelentősen megnő a nagylábujj alapját képező első lábközépcsontra (az a bizonyos nagy göböcske a talpunkon, épp a nagylábujjunk fölött) eső terhelés. Ettől ellapul a talp harántboltozata (azaz a lábujjak tövében található finom ív), és az ily módon szélesebbé váló lábfejet irritálja, dörzsöli a cipő. Szervezetünk minderre védekező reakcióként a leginkább kidudorodó részen - azaz a hüvelykujj tövében - csontkinövéssel és kötőszövetes szaporulattal, azaz bütyök növesztésével válaszol. 

                                                                  Bütyök

Ha sarkunk helyett a lábfej elülső részén cipeljük testünk súlyát, jelentősen megnő a nagylábujj alapját képező első lábközépcsontra (az a bizonyos nagy göböcske a talpunkon, épp a nagylábujjunk fölött) eső terhelés. Ettől ellapul a talp harántboltozata (azaz a lábujjak tövében található finom ív), és az ily módon szélesebbé váló lábfejet irritálja, dörzsöli a cipő. Szervezetünk minderre védekező reakcióként a leginkább kidudorodó részen - azaz a hüvelykujj tövében - csontkinövéssel és kötőszövetes szaporulattal, azaz bütyök növesztésével válaszol.

Gyakran hallom betegeimtől, hogy ők bizony sosem hordtak magas sarkú cipőt, mégis bütyök nőtt a lábukon. Szinte kivétel nélkül mindannyian a genetikát - édesanyjukat vagy szegény nagymamát - hibáztatják, holott az esetek nagy részében szó sincs hajlamról.  A magas sarkú cipőéhez hasonló következményekkel jár minden helytelen testtartás, amelynek következtében testrészeink súlyának nagyobb része esik a fiziológiás súlyvonalunk előtti, mint a mögötte lévő részére – ilyen pl. az ülőmunka rohamos terjedésével együtt járó úgynevezett „hanyag tartás”, azaz az előreeső vállak és az előrehelyezett fejtartás – ilyenkor ugyanis szintén a lábfej elülső részére kerül a terhelés nagyobb része.

Saját magunkon is tesztelhetjük, hogy helyesen terheljük-e lábfejünket

Ha túlságosan előre helyezzük testsúlyunkat, egyenes állásban általában azt vesszük észre, hogy lábfejünket bokánkhoz képest kifelé forgatjuk, mintegy kitámasztjuk testünket, így védekezvén az orra esés ellen. Ha még több bizonyosságot kívánunk szerezni, egyszerűen emeljük el lábujjainkat egyenes állás közben a talajról! Ha a mozdulat végrehajtásakor testünk meginog és hátrabillenünk, valószínűleg túlságosan előrehelyeződik a testsúlyunk fiziológiás súlyvonalunkhoz képest, így ha még nincs bütyök a lábunkon, bizony hamarosan megjelenhet!

Hogyan előzhetjük meg a bütyök kialakulását?

Először is válasszunk kényelmes, alacsony sarkú és szélesebb orrú cipőt, amelyben elférnek lábujjaik. Természetesen nincs akadálya annak, hogy egyszer-egyszer felvegyünk egy magas sarkú cipellőt, ám rendszeres viselése bizony elkerülhetetlenül visszaüt bütyök és kalapácsujj formájában. Rendkívül fontos a helyes testtartás elsajátítása is. A probléma azonban ott kezdődik, hogy a helyes testtartást nem elegendő megtanulni. Meg is kell tartani, s ez sajnos nem lehetséges megbomlott izomegyensúly mellett. Szomorú és érthetetlen, hogy az iskolában nem tanítják meg a gyermekeket helyesen ülni és állni, így legtöbbünknél felnőtt korra már test-szerte kialakulnak izomegyensúly megbomlások. Nézzünk csak szét a környezetünkben, és keressünk olyan embert, akinek megfelelő a testtartása, azaz egy függőleges vonalba (súlyvonal) esik a füle, válla, csípője, térde és bokája! 

            Helyes testtartás, a súlyvonal keresztülfut a fülön, vállakon, medencén térd mögött és a bokán

Sokkal inkább jellemző ránk az alábbi mintázat, amely bizony nem csupán lábfejünkre, de térdünkre, csípőnkre és gerincünkre is komoly többletterhet ró:

                            Az előreeső vállak és fej miatt a fiziológiás súlyvonal elé nagyobb testsúly esik, mint mögé

Szükségünk lesz tehát egy szakember (gyógytornász vagy mozgásterapeuta) segítségére, hogy az izomegyensúly helyreállításával visszaszerezzük azt, amit megfelelő prevenció (oktatás) mellett el sem veszítettünk volna: képességünket a helyes testtartásra. Mindezeken felül naponta többször mozgassuk át lábunkat, és ha lehet, minél többször járkáljunk természetes talajon cipő nélkül, vagy nagyon vékony talpú lábbeliben!

Mit tehetünk, ha már kialakult a deformitás?

Fentiekből egyenesen következik, hogy hiába távolíttatjuk el műtéti úton jól fejlett bütykeinket. Ha a helytelen terhelési viszonyokon (azaz a rossz testtartáson) nem változtatunk, a bütyök hamarosan visszatér. Tüneti kezelés helyett vagy mellett érdemes tehát az oki kezelésre is koncentrálni. Megfelelő cipő viselése, a helyes testtartás elsajátítása és a rendszeres  mozgásterápia segít abban, hogy helyreálljon a láb (és a teljes test) megfelelő struktúrája. Számos remek fizikoterápiás kezeléssel (manuálterápia, az ízületek mobilizálása, kinesiology-tape) segíthetjük, gyorsíthatjuk a regenerálódást, de a fő szerep minden esetben a mozgásterápiáé. Súlyos esetekben sajnos elkerülhetetlenné válhat a bütyök műtéti eltávolítása, ám nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a műtét csupán tüneti megoldás, a kiváltó okokat nem szüntetni meg. Ha nem állítjuk helyre a megbomlott izomegyensúly, a kínzó csontkinövés szinte bizonyosan kiújul.

Forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/20843/butyok-es-kalapacsujj-ne-fogjuk-a-genetikara

A glutén két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke. A búza, a rozs és az árpa magjainak endospermiumában található a keményítővel együtt.

Gluténérzékenység:
A gluténérzékenység lassan járványos méreteket ölt a civilizált területeken. Leginkább ott, ahol virágzik az élelmiszeripar és a gabonanemesítés. Jó, ha tudjuk, hogy a gluténérzékenység nem betegség. Sikértartalmú termékek fogyasztása váltja ki. Az egyetlen módja, hogy az emberek elkerüljék annak szövődményeit az az, hogy kiiktatják étrendjükből a gluténtartalmú ételeket.
 Jelenleg 35 betegséget ismerünk, a New England Journal of Medicine legújabb tanulmánya szerint, amelyet a glutén fogyasztása okozhat. Néhány ezek közül a tünetek közül: arthritis, ADHD, depresszió, szorongás, IBS, colitis, crohn-betegség, lupus, gyakori fejfájás, fáradtság, ekcéma, izomkoordináció elvesztése, csontritkulás, legyengült immunrendszer, gombás fertőzések elburjánzása, szervgyulladás, fogyás / testtömeg-növekedés és alultápláltság, korpás szeborrea, rozácea, hajhullás.

A gluténérzékenység növeli az 1. típusú cukorbetegség, az elhízás, a gyomor-bél daganatok, agyi rendellenességek, az autizmus és a pajzsmirigy betegségek kockázatát.

A glutén ördögi köre:
A glutént az élelmiszeripar szándékosan adja hozzá egyes termékekhez, mert növeli az éhségérzetet, igy az ember többet fogyaszt abból. Érdemes megnézni az élelmiszeripari termékek összetevői között, hogy olyan ételek is tartalmaznak lisztet, amelyekben semmi helye annak, mint pl. a felvágottak, virsli, húskészítmények, pudingok, tejtermékek, leveskockák, ételízesítők, fagyasztott zöldségpürék, stb.

A glutén növeli a ghrelin mennyiségét az emésztőcsatornában, valamint megzavarja a leptin termelődését is. A leptin mennyisége mondja meg az agynak, hogy a gyomor tele van és ideje zsírt lebontani. A leptin normalizálja a gerincvelő fájdalomérzetét is.
Ez a hormon felelős a koplalás elkerüléséért: amint csökken a kalória bevitele és összemennek a zsírsejtek, a leptin termelése is visszaesik. Minél kevesebb a zsírraktár, annál kevesebb leptin kering a vérben. Minél kevesebb a leptin, annál nagyobb az étvágy. A szervezet így igyekszik visszaállítani az "egészséges" zsírraktárakat. A szérum leptin szint a test energia-állapotának indikátora, ami azt jelenti, hogy a leptin az étvágy és jóllakottság-központnak információkat szolgáltat a zsírkészletekről, vagyis a test energiatartalékairól. A leptinhiány bizonyos mechanizmusok által csökkenti a test energiafelhasználását.

A gluténérzékenység gyulladást okoz, ami károsítja a test szöveteiben létrejövő autoimmun választ, amelynek eredményeképp az immunrendszer végül a szervezet saját sejtjeit támadja meg. 
A C-reaktív fehérje mennyisége emelkedik, válaszul a gyulladásra, a koleszterinszint nő, és kalcium kezd lerakódni az artériák falán, a vérnyomás pedig mindez okán emelkedik. 
A cukor nem lehet egyedül a rákos sejtek üzemanyaga. A glutén és a glutamin nevű aminosav kritikus szerepet játszanak a rák kialakulásának folyamatában. 
A glutén fogyasztását csontsűrűség problémákkal (csontritkulás), fibromialgiával, autizmussal, depresszióval hozzák összefüggésbe a kutatók.

Gluténérzékenység esetén mindenképpen kerülni kell:
• Búza és a búzatartalmú élelmiszerek
• Rozs és a rozstartalmú élelmiszerek
• Árpa és az árpatartalmú élelmiszerek
• Korpa és a korpatartalmú élelmiszerek
• Tönkölybúza és a tönkölybúzatartalmú élelmiszerek
• Kamut-búza és a kamut-búzatartalmú élelmiszerek
• Maláta és malátatartalmú élelmiszerek

Fontos figyelembe venni egyrészt, hogy a megnövekedett gabonafogyasztás fokozott gluténterhelést jelent, aminek hatására olyanok is gluténérzékennyé váltak, akik korábban a kisebb mennyiségekre nem reagáltak betegséggel. Ma már a glutén nemcsak a gabonafélékben, hanem gyógyszerekben, húskészítményekben, chipszekben, vitaminkészítményekben is jelen van rejtett formában 
Másrészt a mai gabona több és veszélyesebb glutént tartalmaz, mint az 50-100 évvel ezelőtt elterjedt változatok.

Végső konklúzióként két dolgot szűrhetünk le: a 19-20. század során a nagy gluténtartalmú kenyérgabona elterjedésével az emberi történelem során soha nem látott mértékben nőtt meg a gluténfogyasztás. A glutén egészségre és a mindennapi közérzetre gyakorolt hatását mindmáig alulértékelik, de egyre több kutatás bizonyítja, hogy még megbecsülni se tudjuk, milyen mélyre is nyúlik le a tengerbe a gluténérzékenység jéghegyének talapzata.

Források:
http://eletmodszer.com/hirek/gluten-a-rejtett-gyilkos.html
https://www.vitalitas-magazin.hu/…/glutentartalmu-elelmisze…
http://www.tenyek-tevhitek.hu/gluten-uj-megvilagitasban.htm

A csakra szanszkrit eredetű szó, jelentése kerék, korong. A csakrák testünk energiaközpontjai, a test életenergiáit áramoltató energiakerekek, illetve tölcsérek, állapotuk hatással van testi és lelki közérzetünkre.

Testünkben 7 csakra található, melyeknek az óramutató járásával megegyező, örvénylő mozgása biztosítja, hogy az energiákat el tudják nyelni környezetükből. Minden csakra más színben rezeg, attól függően, hogy lassan, vagy gyorsan mozog-e.

A hét fő csakra mellett számos mellékcsakránk is van, ezek tartják fent a test energiadinamikáját, a külvilággal kapcsolatos energetikai egyensúlyát. Minden csakra bizonyos rá jellemző dolog szabályozásáért felelős a szervezetünkben.

A sok ezer esztendős hindu bölcselet alapján az ember lényegesen több, mint kézzelfogható hús-vér testrészek halmaza. Rendelkezik más, szemmel nem látható, kézzel nem tapintható szervekkel is, amelyek szinte fontosabbak a fizikai testnél. Ilyen belső, láthatatlan energiaközpontok a csakrák is, amelyek a gerincoszlop mentén helyezkednek el, a gerinc tövétől a fejtetőig.

A hét fő csakra, amiket az életerőt (prána) szállító vezeték, csatorna, a szusumna, vagy másképp (nádi) kapcsol össze.:

Egyes csakra: Gyökércsakra más néven Muladhara – Ez rendelkezik a legalacsonyabb rezgésszámmal. Elhelyezkedése a gerinc alsó végénél található, a nemi szervek és a végbélnyílás között. E csakra energiái a gerincoszlopot és a vese környékét látják el, ám ide tartoznak még a mellékvesék is. A gyökércsakra színe vörös, fő feladatai közé tartozik a munka és a pénzkeresés területe, a fizikai erőnlét biztosítása és a megtisztulás folyamata. Helytelen működése esetén az alábbi betegségekkel kell szembenéznünk: aranyér, bélbetegségek, súly- és vérnyomásproblémák, vesegondok, epekő, gerincbántalmak, reuma és ízületi megbetegedések. Harmonizálása érdekében fontos a rendszeres testmozgás és hogy minél több időt töltsünk a természetben.

Kettes csakra: Keresztcsonti vagy szexuális csakra, más néven Svadhishtana. A köldök és a nemi szervek között helyezkedik el és a párkapcsolattal, szexualitással, kreativitással, valamint a táplálkozással van közvetlen kapcsolatban. Színe narancssárga. Helytelen működése esetén terméketlenség, impotencia, menstruációs zavarok, étkezési problémák fordulhatnak elő. Erősítése érdekében fontos a világ iránti nyitottság, a művészet iránti érdeklődés.

Hármas csakra: Napfonat vagy köldökcsakra, amit úgy is hívunkManipura, azt jelenti fénylő drágakő. Cselekedeteinket, akaraterőnket, önmagunkkal és környezetünkkel vívott harcainkat testesíti meg. A köldök és a szegycsont alja között elhelyezkedő energiaközpont sárga színű. Megbetegedése esetén előfordulhatnak hasnyálmirigy- és emésztőszervi problémák, a máj, a lép és az epehólyag kóros elváltozása, gyomorfekély, cukorbetegség és szemproblémák. A napfonat csakra helyes működéséhez fontos érzelmeink kimutatása, önmagunk megfelelő kifejezése.

Négyes csakra: Szívcsakra, vagyis Anahata, ami sérthetetlenséget jelent. A szívcsakra felelős a következőkért: szeretet, elfogadás, megbocsátás, önzetlenség és együttérzés. A mellkas közepén helyezkedik el, színe zöld. A szívcsakra alá tartozik a csecsemőmirigy, a szív és a tüdő. Rossz működése esetén szeretethiány, agresszió, érdektelenség, szív- és érrendszeri panaszok, az immunrendszer gyengesége, allergia, tüdő- és daganatos megbetegedések fordulnak elő. Kiegyensúlyozásának legegyszerűbb módja a pozitív gondolkodás, a bizalom és az önzetlenség.

Ötös csakra: torokcsakra, más néven Visshudha. Elhelyezkedése a gégefőnél található és ő felelős a kommunikációért, önfegyelemért, őszinteségért és a nyitottságért. A kék színű központ a pajzsmirigyre, a mellékpajzsmirigyre, a gégére, a nyakra, az állkapocsra, a garatra, a légcsőre, a hörgőkre, a fülekre, a szájüregre és a hangszálakra van kihatással. Ha legyengül beszéd- és hallászavarok, asztma, köhögés, tüdő- és fogászati problémák léphetnek föl. Erősítése érdekében kommunikációs gyakorlatok végzése és zeneterápia javasolt.

Hatos csakra: harmadik szem, vagy homlokcsakra a két szem között található. Az Ajna, az értés és tudás központja, színe indigókék vagy ibolya. Ez a csakra kapcsolódik a mennyei énhez, az univerzumhoz, így hozzá tartoznak a szellemi energiák, a tudás, tisztánlátás, akarat, emlékezet és az intuíció. A homlok közepén, a két szemöldök között található régió hozzárendelt testrésze az arc, a szem, a fül, az orr és az agy, de ide tartozik a hatodik érzék és a koncentráció is. Ha nem működik megfelelően, akkor gyakoriak lehetnek a rémálmok, a pszichés zavarok, de a migrén, a rövid- és a távollátás illetve a hályog is e terület gyengeségéből fakad. Erősítése érdekében fejlesszük a megismerési készségünket és őszinteségünket.

Hetes csakra: koronacsakra, vagyis a Sahasrara, amely a fej tetején található. Eredeti jelentése ezerszeres, ezerszirmú. Rendkívül magas frekvencián mozog, fehér, arany vagy ibolyakék színű. Az univerzális tudat, a földi síkon túli dimenziók területe. Rendellenes működése esetén szenvedélybetegségek, bizonytalanság, depresszió, epilepszia, skizofrénia és Alzheimer-kór alakulhat ki. Erősítése érdekében bízzunk megérzéseinkben és tanuljuk meg vállalni a felelősséget.

Aki teljes harmóniára vágyik, az legalább kétszer hetente tudatosan foglalkozzon a csakráival. Meditációval, légzőgyakorlattal lehet tisztítani illetve fel is lehet tölteni a csakrákat. Ezzel máris adhatunk magunknak erőt a mindennapi stressz elviseléséhez, így közérzetünk is jobbá válik.

Aki még tudatosabb, az megfigyelheti, hogyan reagál a stresszhelyzetekre a szervezete, ebből ugyanis kiderülhet, melyik csakrája blokkolt esetleg, melyikre kellene jobban odafigyelni, külön gyakorlatokkal energetizálni.

A jelen kor embere nem foglalkozik a test energiaközpontjaival, pedig a tudatos harmonizálás jelentősen hozzájárul a jól létünkhöz. Minden csakrának megvannak a maga mozdulatsorai, amellyel energetizálhatók, gyógyíthatók. 

Egy ember életében kb. 21 éves korra alakul ki testének csakradinamikája, ezután egyre fontosabb tudatos munkával a csakrarendszer karbantartása.

A tantra ősi tudománya szerint a csakrák képezik a színteret, amelyen a felsőbbrendű tudat és az ösztönök összecsapása lejátszódik. Aki megérti és tudatosan képes felhasználni a csakrákban rejlő energiákat, az lépésről lépésre elérheti a megvilágosodás állapotát, a felsőbbrendű tudatosságot, a tökéletes boldogságot.